Vissza a nyitólapra
CéljainkKérdezzen emailenKérdezzen telefononLinkekAdatfeltöltésKeresés

A KÖZIGAZGATÁSI DÖNTÉSEKKEL SZEMBENI JOGORVOSLATOK MAGYARORSZÁGON

A magyar jogrendszerben különböző jogorvoslati eszközök állnak rendelkezésre a közigazgatási döntések által okozott jogsérelmek orvoslására. A jogorvoslathoz való jog (a fellebbezési jog és a bírósági felülvizsgálathoz való jog) olyan alapjog, amely biztosítja a más (bírói) szervhez vagy ugyanazon szervezetrendszeren belüli magasabb fórumhoz fordulás jogát. A jogorvoslatok két típusát különböztethetjük meg: a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálatot. A fellebbezési jog és a bírósági felülvizsgálat joga azonban nem abszolút jogok, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezete határozza meg e jogorvoslatok alkalmazási feltételeit a közigazgatás szervezetrendszerén belül és a közigazgatási bíróság előtti eljárásban.

A fellebbezés

A fellebbezési eljárásra vonatkozó szabályokat a Ket. határozza meg. Fellebbezéssel az ügyfél illetve a határozat rá vonatkozó részével szemben az eljárás egyéb résztvevője élhet. Ügyfélnek minősül az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét az ügy érinti. A Ket. alapelve szerint az elsőfokú közigazgatási döntéssel szemben fellebbezésnek van helye.

A magyar közigazgatási jog rendszerében fellebbezés nyújtható be a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz olyan elsőfokú határozatokkal szemben, amely az ügyfél jogait vagy kötelezettségeit érinti. A magyar jog – főszabály szerint – a közigazgatási eljárásokban kétfokú jogorvoslati rendszert vezetett be, ahol a fellebbezés jelenti a közigazgatási szervezetrendszeren belüli jogorvoslatot. Ugyanakkor nincs helye fellebbezésnek az elsőfokú határozattal szemben, ha az ügyben azt törvény kizárja, vagy ha az elsőfokú döntést központi közigazgatási szerv vezetője hozta meg. Ezekben az esetekben is biztosított az ügyfél jogorvoslati joga, hiszen a döntéssel szemben bírósági felülvizsgálattal élhet. Szintén kizárt a fellebbezés az ügyfelek részéről a közöttük létrejött egyezséget jóváhagyó határozattal szemben, illetve egy speciális közigazgatási eljárás során hozott határozattal szemben, amelyet a magyar jog méltányossági eljárásnak nevez. Ezekkel a hatósági döntésekkel szemben nem nyújtható be fellebbezés.

Emellett érdemes megemlíteni, azokat a végzéseket (eljárásjogi kérdésekben hozott közigazgatási döntések), amelyekkel szemben – főszabály szerint – nincs helye önálló fellebbezésnek, ezeket az érdemi döntésben lehet megtámadni. A végzésekkel szemben csak akkor nyújtható be önálló fellebbezés, ha törvény megengedi. A Ket. taxatív felsorolásban határozza meg, hogy mely végzésekkel szemben van helye önálló fellebbezésnek (például az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen), de természetesen törvény egyéb esetekben is lehetővé teheti önálló fellebbezés benyújtását.

A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésben új tényekre és új bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A fellebbezésre nyitva álló határidő a döntés közlésétől számított tizenöt nap. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot megilleti a teljes körű felülvizsgálat joga. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja. A felterjesztés során az első fokon eljáró hatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van, de a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság elrendelheti a döntés azonnali végrehajtását.

A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság:

- a döntés megsemmisítése mellett új eljárás lefolytatására utasítja az elsőfokú hatóságot vagy a kiegészítő bizonyítási eljárást maga végzi el,

- a döntést megváltoztatja,

- a döntést helybenhagyja.

A megismételt eljárásban az első fokon eljáró hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indokolása köti.

A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. (teljes körű fellebbezési jog) Ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőt elmulasztja, igazolási kérelem benyújtásával orvosolhatja a mulasztását.

A Ket. bevezetett egy új és kivételes felülvizsgálati eljárást: az újrafelvételi kérelmet.

Az újrafelvételi kérelem benyújtásának feltételei:

- az ügyfélnek a jogerős határozattal lezárt ügyben a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására a határozat meghozatala előtt már meglévő, az eljárásban még el nem bírált és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A benyújtás feltétele, hogy a közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap még nem telt el;

- nincs az ügyben bírósági felülvizsgálat, vagy a bírósági felülvizsgálat során a bíróság határozatot hozott;

- jogszabály nem zárja ki;

- a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre, illetve a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra alapozva nem lehet benyújtani.

Az újrafelvételi kérelmet az első fokon eljárt hatóság bírálja el.

A magyar szabályozás jellegzetessége az, hogy biztosítja a közigazgatási eljárásokban a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat kombinációját. Európában elterjedt szabályozási gyakorlat, hogy akkor lehet keresetet benyújtani egy közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata iránt, amikor előtte meghatározott feltételek bekövetkeztek. Magyarországon csak akkor kérhető a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata, ha a közigazgatási eljárásban a jogorvoslati lehetőséget az ügyfél kimerítette. Ahol tehát a fellebbezés nem kizárt, addig nem nyújtható be a kereset, amíg a fellebbezési joggal nem éltek.

Közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata

A magyar jogrendszerben a jogállamiság egyik követelménye, hogy az ügyfél és a közigazgatási hatóság között felmerült jogvitákat végső soron a bíróság dönti el. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási hatóságok az ügyfelek jogaiba és kötelezettségeibe avatkozhatnak be, így azok hatékony védelemre szorulnak. Pusztán azért, mert a közigazgatási döntéssel szemben egy közigazgatási hatóságnál lehet „panasszal” élni, nem eredményez az alkotmányos elvekkel való ellentétet, feltéve, hogy végső soron biztosított a bírói felülvizsgálat lehetősége.

Magyarországon a közigazgatási bíráskodást a rendes bíróságok látják el, közelebbről a megyei bíróságok közigazgatási ügyszakban tárgyalják a közigazgatási pereket. A megyei bíróságok büntetőjogi, polgári jogi, gazdasági és közigazgatási kollégiumokkal rendelkeznek. A Fővárosi Ítélőtáblán szintén működik közigazgatási kollégium. A Legfelsőbb Bíróságon általános bírói kollégiumok mellett a jogegység biztosítása érdekében büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogegységi kollégiumok működnek.

Bírósági felülvizsgálatot a közigazgatási döntés jogszabálysértésére való hivatkozással lehet kezdeményezni. Az Alkotmány és a Magyarország által is aláírt számos nemzetközi szerződés által biztosított bírósági felülvizsgálathoz való jog nem abszolút jog, korlátozható, feltételhez köthető. A magyar jog is tartalmaz eljárásjogi korlátokat: kereset előterjesztésére nyitva álló határidő, a kereset benyújtásához szükséges jogi érdek, eljárási díjak, a kérelem pergátló kifogások.

A közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat a Ket. és a Pp. XX. fejezete tartalmazza. Az ügyfél a hatósági döntéssel szemben keresetet nyújthat be, arra hivatkozva, hogy a döntés jogszabálysértő. Keresetet az nyújthat be, akinek az adott döntés jogát vagy jogos érdekét érinti. Másképpen tehát a hatósággal szemben álló természetes vagy jogi személy ügyfélnek a keresetben foglalt jog vagy kötelezettség elbírálásához bizonyos, közvetlen (jogi) érdeke fűződik. A kereset benyújtásának eljárási követelménye tehát a kereset benyújtására nyitva álló határidő betartása mellett a jog, vagy jogos érdek igazolása. A fentebb említett törvények alapján a határozat bírósági felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül kérhető. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja. Ha végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, a kereset benyújtására jogosult jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a végzés felülvizsgálatát.

A bíróság a döntést

- hatályon kívül helyezheti, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi,

- megváltoztathatja törvény rendelkezése alapján.

A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni.

A Pp. alapján a bíróság döntése ellen csak akkor van helye fellebbezésnek, ha

- a közigazgatási pert olyan határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amelyet olyan szerv hozott egyfokú eljárásban, amelynek illetékessége az egész országra kiterjed,

- és e határozatot a bíróság a törvény alapján megváltoztathatja.

A másodfokú hatóság határozata jogerős és végrehajtható. A bíróság azonban elrendelheti a határozat végrehajtásának felfüggesztését.

©2009, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
Adatvédelem   -   Impresszum   -   Jogorvoslat   -   Oldaltérkép
PatroNet CMS