Jogorvoslat

 

 

Tájékoztató a magyarországi közigazgatási határozatok elleni általános jogorvoslati eljárásokról

 

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályozza a hatósági eljárásjog generális jogszabályaként a legfontosabb törvényi szinten általánosítható eljárási rendelkezéseket. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

A jogorvoslat igénybevételére főszabályként két lehetőség van, a közigazgatási per és a fellebbezés.

A közigazgatási határozatok felülvizsgálati rendszerében az elsődleges jogorvoslati forma a közigazgatási per. Az erre vonatkozó részletes szabályok a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény tárgykörébe tartoznak. Az Ákr. csupán a legfontosabb – a hatósági eljárás szempontjából releváns – kérdéseket rendezi. Az ügyfél ­– az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak ­– a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. A pert keresetlevéllel kell megindítani, amelynek pontos tartalmi követelményei vannak.  A keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani. A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt. A bíróság a keresetet elutasítja, ha a kereset alaptalan, a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg, illetve olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt. Ha a bíróság a jogsértést – a kereset alapján vagy hivatalból – megállapítja, a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti, hatályon kívül helyezi, vagy az általános hatályú rendelkezésnek az ügyben való alkalmazását kizárja, illetve a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi vagy marasztalja.

Az Ákr. jogorvoslati rendszerében az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi vagy, ha azt az ágazati törvény teszi lehetővé. Ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni. Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz. A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.

 

 

Tájékoztató a SOLVIT problémamegoldó eljárásról a forgalmazott áruk kölcsönös elismerése kapcsán

 

A valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2020. április 19-i hatállyal a SOLVIT által nyújtott problémamegoldó eljárást hozott létre azon gazdasági szereplők számára, akik részére közigazgatási határozattal megtiltják vagy korlátozzák termékeik piacra jutását határokon átnyúló helyzetekben.

A SOLVIT egy informális panaszkezelő hálózat, amely akkor tud segíteni, ha egy tagállami hatóság az eljárása során uniós jogot sért és nincsen folyamatban bírósági eljárás. A SOLVIT eljárásban mindig négy szereplő vesz részt: az ügyfél (magánszemély vagy vállalkozás), az ügyben érintett két tagállami SOLVIT központ és a hatóság, amely az állítólagos uniós jogsértést elkövette vagy ennek alapos gyanúja merült fel.

Amennyiben a tagállami hatóság megtagadja, vagy korlátozza a termékek piacra jutását és az érintett vállalkozás vélelmezi, hogy a hatóság ennek során nem tesz eleget az uniós jogszabályban lefektetett kötelezettségnek, igénybe veheti az uniós országok, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia közigazgatási hatóságai által biztosított ingyenes szolgáltatást (SOLVIT), valamint a Rendelet által létrehozott problémamegoldó eljárást. Ezen eljárás az alábbi esetben áll rendelkezésre:

1) azokra az árukra vonatkozóan, amelyekre egyáltalán nem vonatkoznak harmonizált uniós jogszabályok (nem harmonizált áruk) vagy forgalmazásuk egyes részeire nem vonatkoznak harmonizált uniós jogszabályok (részben nem harmonizált áruk); és

2) a piacra belépni szándékozó gazdasági szereplő tekintetében olyan közigazgatási döntés született, amelyet a rendeltetési tagállam illetékes hatósága hozott vagy hoz meg bármely olyan termék tekintetében, amelyet egy másik tagállamban jogszerűen forgalmaznak.

A gazdasági szereplők a fentiek szerinti kölcsönös elismerési ügyeiket az alábbi módon intézhetik:

  • benyújthatják az online panaszbeadványon keresztül,
  • e-mailben (solvit--.at.--im.gov.hu),
  • telefonon (+36-1-795-5890, +36-1-795-7964),
  • személyesen,
  • illetve más társpartnerek (Európa Önökért1, Europe Direct2, az Európai Bizottság panaszkezelő rendszere3) által történő továbbítás útján.

A kölcsönös elismerések esetében a SOLVIT eljárás határideje 45 nap. Ezen a határidőn belül a hazai és az illetékes SOLVIT központ kapcsolatba lép az illetékes hatóságokkal és megkísérel megoldást találni a problémára, amelyről értesíti az érintett ügyfelet.

További információt a SOLVIT tevékenységéről itt érhet el: https://ec.europa.eu/solvit/what-is-solvit/index_hu.htm

 

1 https://europa.eu/youreurope/advice/index_hu.htm

2 https://europa.eu/european-union/contact/europe-direct-answering-your-questions-about-eu_hu

3 https://ec.europa.eu/assets/sg/report-a-breach/complaints_hu/index.html

 

 

Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról a forgalmazott áruk kölcsönös elismerése kapcsán

 

A valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke tartalmazza a panaszkezelési eljárásra vonatkozó szabályokat.

Amennyiben egy közigazgatási határozat által érintett gazdasági szereplő a határozatot a SOLVIT elé terjesztette, és ha a SOLVIT-eljárás során a hazai vagy az ügyvivő SOLVIT-központ felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be véleményt az ügy megoldásának elősegítése érdekében, a hazai és az ügyvivő SOLVIT-központnak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania minden olyan releváns dokumentumot, amely kapcsolódik az érintett közigazgatási határozathoz. Ezután a Bizottság megvizsgálja, hogy a közigazgatási határozat összeegyeztethető-e a kölcsönös elismerés elvével.

E vizsgálat céljából a Bizottság megvizsgálja azt a közigazgatási határozatot, amelyről értesítést küldtek, valamint a SOLVIT-eljárás keretében rendelkezésre bocsátott dokumentumokat és információkat. Amennyiben a vizsgálathoz további információkra vagy dokumentumokra van szükség, a Bizottság késedelem nélkül felkéri az illetékes SOLVIT-központot, hogy ezen további információk, illetve dokumentumok megszerzése céljából lépjen kapcsolatba az érintett gazdasági szereplővel vagy a közigazgatási határozatot meghozó illetékes hatósággal. A Bizottság a felkérés kézhezvételétől számított 45 munkanapon belül befejezi a vizsgálatát és véleményt ad ki. A Bizottság a véleményében adott esetben jelzi, hogy melyek azok az aggályok, amelyekkel a SOLVIT-ügy keretében foglalkozni kell, vagy ajánlásokat fogalmaz meg az ügy megoldásának elősegítése céljából. A Bizottság véleményéről az illetékes SOLVIT-központon keresztül tájékoztatni kell az érintett gazdasági szereplőt és a megfelelő illetékes hatóságokat. A Bizottságnak e véleményről minden tagállamot értesítenie kell. A véleményt a SOLVIT-eljárás során figyelembe kell venni.

 

PatroNet CMS